Gyakorlati tanácsok és esetek
Napkollektor > Napkollektor fajtái >
Síkkollektorok
Átlagos síkkolektor jobb felső része a réz gyűjtőcsővel
Külső nézet
Metszet (oldalsó
szigetelés nélkül)
Átlagos síkkolektor metszete a réz gyűjtőcsővel, az abba csatlakozó csőjáratokkal és alumínium abszorber lemezzel
A hagyományos síkkollektor leginkább egy 1m x 2m-es nagy tepsihez hasonlítható és rajta egy szolár-üveg lefedés van. A „tepsibe” beletesznek pl. 5 cm hőszigetelést, felette csőjáratok vannak, a csőjáratok felett pedig abszorber-lemez, e felett szelektív bevonat, aztán egy kis légréteg, aztán a „tepsi” peremére rátömítve az üvegfedés.
A síkkollektorokat (a tepsit) fedő üveglap lehet rossz esetben sima biztonsági üveg, jobb esetben szolár-üveg, ami kevésbé veri vissza a napsugarakat, de igazán jó esetben antireflex bevonattal ellátott szolár üvegből készül.
Egyes típusoknál alkalmaznak polikarbonátot is, itt viszont fennáll a veszélye annak, hogy a polikarbonát pár év múlva belülről bepenészesedhet és utána már nem túl sok napsugár jut át rajta, tehát teljesen leromolhat a hatásfok.
A napkollektor dobozán (tepsijén) belül van az abszorber lemez, mely felfogja a nap energiáját. Ehhez érintkezik a csőjárat, melyben szolár folyadék van. A felmelegedő abszorber lemez átadja a hőt a csőjáratnak, melyben felmelegszik a szolár folyadék, és így a folyadék a hőenergiát képes elszállítani a felhasználás vagy tárolás helyére.
Az abszorber minősége attól függ, hogy milyen anyagokból készül a fémlemez és a csőjárat és milyen közöttük az érintkezés? Az abszorber-lemez és a csőjárat anyaga alumínium vagy réz lehet. Az érintkezés a lemez és a csőjárat között lehet 360°-ban összesajtolt, lehet 180°-ban egymásba préselt és lehet vonalban összehegesztett is.
Vonalmentén kapcsolódó abszorber és csőjára 360°-ban kapcsolódó abszorber és csőjárat
Az elvi megoldások között nyilvánvalóan az a hatékonyabb, ahol minél nagyobb felületen érintkezik az abszorber lemez és a csőjárat.
Sík modulkollektorok csőelrendezési típusai
A síkkollektorok többféle szerkezeti kialakításban készülhetnek. Az átlagos síkkollektorok modulrendszerűek, egy-egy modul mérete kb. 1,0 m x 2,0 m, ezek egymáshoz kapcsolásával jön létre az a napkollektor felület, mely képes kiszolgálni az adott épületet.
A síkkollektoron belüli csőjáratok elrendezése különböző kialakítású lehet.
- 2-csonkos és belül Tichelmann rendszerű, ilyen a legtöbb nagyfelületű síkkollektor
- 4 csonkos és belül csőkígyós rendszerű
- 4 csonkos és belül hárfás elrendezésű
- felül-2-csonkos és U elrendezésű
A jobb síkkollektorok hátlapjánál 4, 5, vagy 6 cm hőálló hőszigetelés van, de van hőszigetelés körben az oldallapok belső részén is. A gyengébb síkkollektoroknál az oldallapokon belül nincs semmilyen hőszigetelés, így oldalirányban több hő tud kiszökni az ilyen síkkollektorból.
Nagy-felületű síkkollektor: A hagyományos síkkollektorok általában egy-modulméretűek, kb. 1 m szélesek és kb. 2 m magasak, de ma már sorozatban is gyártanak nagy-felületű pl. 8 m széles és 3 m magas síkkollektorokat is, akár trapéz alakban is, mellyel a tetőfelület jobban kihasználható.
A nagyfelületű síkkollektornak erős szerkezetű „doboza” van, a belső csőelrendezése mindig Tichelmann rendszerű. Az üvegezése több üvegtáblából áll, emiatt egy nagyfelületű síkkollektor úgy néz ki első látásra, mintha több modul-kollektor lenne szorosan egymás mellett.
Tetőbe beintegrálható síkkollektor: A síkkollektoroknak az a fajtája, amelyeket a cserepek helyére kell tenni, rátenni a tetőlécekre, rögzíteni a tetőlécekhez is és a szarufákhoz is, aztán körbebádogozni úgy, mintha tetőablak lenne.
Ez szebb látványt nyújt, mert nincsenek cserép feletti tartószerkezetek. Sőt, ha az egész tetőt, a háromszög részeket és a trapéz részeket is napkollektorok fedik, akkor az már egy napkollektor-tető, aminek gyönyörű látványa van.
7. Kérdés: Kérem tanácsát az alábbi problémára: Lakóépület fekvése É-i tájolású, hegy...
Válasz:
Kedves Dns!
Ha a helyszinen a napkollektorokat csak É-i irányba lehetne...