Gyakorlati tanácsok és esetek
Napkollektor >
Napkollektor elhelyezése
Először is meg kell említeni, hogy a napkollektorokat nem csak tetőre, hanem erkély fölé, erkély elé, parkoló fölé, szalonnasütő fölé, tehát szinte bárhová el lehet helyezni. A hatékonyság szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha a napkollektor mindig a nap felé nézne, azaz merőlegesen csapódnának be a napsugarak. De mivel a napkövető mechanikát és elektronikát kicsi és közepes rendszerekre vonatkozóan ma még rendkívül drága lenne megvalósítani, emiatt fontos a kérdéssel részletesen foglalkozni.
Ideális tájolás
Természetesen az ideális tájolás a D-i irány. DK-i tájolást azért nem, mert a délután közepén járó NAP már szinte semennyire nem sütne rá a DK-i napkollektorra. A DNy-i tájolásra meg a délelőtt közepén járó NAP nem sütne még rá.
Ideális helyzetek ritkán adódnak, így ha választani lehet a D-DK irány és a D-DNy irány között, akkor az utóbbi javasolt, ugyanis a délelőtti napnak Magyarországon általában még nincs olyan ereje, mint a délutáninak.
Az elhelyezésnél figyelembe kell venni a nyári időszámítás hatását is: nyáron nem déli 12 órakor van délen a nap, hanem kb. 14 órakor.
Ideális hajlásszög
Magyarországon a nap sugarainak beesési szöge a nyári maximum 66°-tól a téli minimum 19°-ig változik. Ezért nyáron a napkollektor elhelyezésének ideális hajlásszög kb. 30°, ősszel és tavasszal kb. 45°, télen pedig 60°.
Az éves megtermelt energiamennyiség nem függ jelentősen ettől a hajlásszögtől. Inkább az számít, hogy mikor akarjuk jobban kihasználni a napkollektorokat?
Ha főleg nyáron, akkor 30° legyen a hajlásszög, ha egész évben, akkor 45°, ha pedig főleg télen, illetve nem kell annyira sok napenergia nyáron, akkor pedig inkább 60° legyen a napkollektorok hajlásszöge.
A napsütés intenzitásának téli csökkenése természetesen nagyon nagy hatással van az energia-termelés csökkenésére, de fordulatszám-szabályozású szolár-szabályozóval és elektronikus szivattyúval a téli kellemesebb napokon is megfelelő nagyságú energiát lehet nyerni, főleg a CPC vákuumcsöves napkollektorokkal és az antireflex bevonatú nagyfelületű síkkollektorokkal is.
A táblázat a napkollektorok tájolásának és dőlésszögének hatásának a napkollektor felületre vonatkozó szorzótényezőit mutatja. Az alapérték – 1,00 szorzó – a déli tájolású, 45° hajlásszögű napkollektornál található. Ha pl. a házunk dél-keleti tájolású és a napkollektorokat valamilyen ok miatt csak 75° hajlásszögben tudjuk elhelyezni, akkor ugyanahhoz az energia mennyiséghez 1,52 ször nagyobb napkollektor felületet kell elhelyeznünk.
Árnyékolás
Nyilvánvaló, ha a kollektort leárnyékolja egy fa, vagy egy magas épület, akkor a leárnyékolt kollektorban nem melegszik fel annyira a folyadék, mint a napsütötte kollektorokban. Ha sok kollektormezőt alkalmazunk, és pl. a szélső kollektormező néha árnyékba kerül, akkor ehhez a kollektormezőhöz külön szolár-szivattyút kell alkalmazni, és külön kell szabályozni a fordulatszámot. Nehogy az történjen, hogy a napsütötte kollektormezők magas hőmérsékleteket termelnek, de az árnyékban lévő kollektormezőből kilépő előremenő folyadék viszont egy kicsit lehűti a közös előremenő vezetéket.
Elhelyezés a tetőn
A fő szabály: minél közelebb kerüljön a napkollektor a tetőgerinchez. Ennek két oka van:
-
A hó leghamarabb a tetőgerincnél olvad el.
Az éppen olvadó hónak hatalmas súlya van, mely a tetősík közepére vagy aljára telepített napkollektor tartóelemeit feleslegesen terheli. -
A tetőgerinchez illesztett napkollektormező bővíthető.
Ha a tetősík közepére helyezzük el az első napkollektor mezőket, a későbbi bővítés nehézkes vagy lehetetlen lesz.
7. Kérdés: Kérem tanácsát az alábbi problémára: Lakóépület fekvése É-i tájolású, hegy...
Válasz:
Kedves Dns!
Ha a helyszinen a napkollektorokat csak É-i irányba lehetne...