Gyakorlati tanácsok és esetek
Napkollektor >
Fűtésrásegítés napkollektorral
Napkollektoros fűtésrásegítésnél a nap által biztosított hőenergiát arra használjuk, hogy felmelegítsük vele a kazánba beérkező vizet. Így a kazánnak már ez előmelegített vizet kell tovább melegítenie, ami nyilvánvalóan kisebb energia ráfordítással és kisebb gázfelhasználással jár. A napkollektoros fűtésrásegítéssel megtakarítható energia a fűtési rendszertől is függ.
- Radiátoros fűtési rendszerben a radiátorokból a kazánba visszaérkező lehűlt víz kb. 50 – 60 °C
- Padlófűtéses rendszerben a padló csövekből a kazánba visszaérkező lehűlt víz kb. 25 – 30 °C
Ha a napkollektor a fentieknél magasabb hőmérsékletűre képes előmelegíteni a fűtővizet, akkor megvalósul a fűtésrásegítés.
A napkollektoros fűtésrásegítés az alábbiak szerint történik:
Fűtésrásegítés napkollektor rendszerrel (kattintson a nagyításhoz)
- A napkollektor felfogja a nap hőenergiáját és ezáltal felmelegszik a napkollektor csöveiben lévő szolár-folyadék
- A szolár-vezérlő érzékeli, hogy megemelkedett a szolár-folyadék hőmérséklete és beindítja az azt keringető szolár-szivattyút.
- A felforrósodott szolár-folyadék eljut a szolárhő-tárolóba (Univerzális Puffertároló, vagy rétegtároló).
- A forró csővezeték a hőcserélőn keresztül felmelegíti a tárolóban lévő vizet. A hőcserélőben nem keveredik a napkollektorban áramló szolár-folyadék a melegvízzel, a hőátadás a hőcserélő lemezeinek közvetítésével történik.
- A fűtési rendszer radiátorokból vagy padlófűtésből visszatérő csövében keringő fűtési vize mielőtt a kazán fűtené, átmegy a tárolón és felmelegszik.
- A kazán az előmelegített vizet fűti tovább a szükséges hőfokra.
A fűtés rásegítéssel megtakarítható energia
A hazai éghajlati viszonyok között a fűtési szezon elején és végén akár 100 %-ban is megvalósulhat a napkollektoros fűtés. Ha a napsugárzásból származó energia képes megfelelően felmelegíteni a fűtési vizet, a kazán be sem kapcsol.
A téli hónapokban sokkal kisebb a napból érkező energia, így ez az arány kb. 15 - 25 % körül várható.
Ezt arány lehet növelni akkor, ha a nyáron termelődő nagy hőmennyiséget el tudjuk raktározni. A tárolásra nagy, sokszor 20 - 25 m3 térfogatú, vízzel teli zárt tartályt használnak. A tartályt vastag (~ 30 – 50 – 80 cm) hőszigeteléssel kell körülvenni, és legcélszerűbb, ha talajba süllyesztett. A napkollektor nyáron hőcserélőn keresztül felmelegíti a tartályban levő vizet. Az őszi hónapokig a tartályban lévő víz folyamatosan hűl – ezt elvileg sem lehet tökéletes hőszigeteléssel megakadályozni – azonban nagyobb tartályok esetében még az első téli hónapokban is képes megfelelő hőmennyiséggel segíteni a fűtést.
A fűtés rásegítő rendszer egyéb elemei
Tároló nagysága:
A tároló nagysága az igényektől függően széles körben változhat. A tároló kiválasztásakor minden tényezőt figyelembe kell venni:
- A külső úszómedence fűtésére is fel akarjuk használni a napkollektort?
- A belső úszómedence fűtésére is fel akarjuk használni a napkollektort?
- A tél eleji hónapok fűtés rásegítésére kialakítunk-e nagyméretű tárolót?
Így a gyakorlatban 1 m2 átlagos síkkollektorhoz nagyon minimális értékként 100 liternyi puffertároló kell, de általában ennél jóval több, 350 liter a megfelelő. Nagyobb tárolási igény esetén akár 1.300 liter tároló is szükséges 1 m2 napkollektorhoz.
Tároló típusa:
-
Univerzális Puffertároló, azaz kombi-tároló
Olyan puffertároló, amely nem csak a fűtési rendszerre tud rásegíteni, hanem a használati melegvizet is meg tudja termelni vagy legalább előmelegíteni. A rendszer melegvizet előállító részében a felhasználási igény miatt ivóvíz jellegű víz van, míg a fűtési rendszerben nem-ivóvíz van. A fűtési rendszer (radiátorok, padlófűtés, kazán, szivattyúk, stb.) zárt rendszert alkot, melyen nem folyik át a víz, így a melegvíz rendszert és a fűtési rendszert szét kell választani. Ennek megfelelően puffertárolón belül egy elkülönített egységben ivóvíz van, ez kapcsolódik a melegvíz hálózathoz, a puffertároló többi részében pedig fűtési víz. -
Rétegtároló:
Rétegtároló előlnézete (szinezés csak kiállítás miatt)
Rétegtároló előlnézete (hőszigetelő külső burkolat nélkül)
A puffertároló is lehet rétegtároló akkor, ha a tároló felfűtési rendszere olyan, hogy előbb a tároló tetejében lévő vizet fűtjük fel, majd az alatta lévő rétegeket is egyre lejjebb és lejjebb.
Így a tároló tetejéből sokkal korábban lehet hőt kinyerni, ráadásul még magasabb hőmérsékleten is, mint egy normál tárolóból.
Ha a rétegtároló egy puffertároló, akkor az ilyen rétegtárolóra rá lehet fűteni nem csak napkollektorokkal, hanem hőszivattyúval, fatüzelésű kazánnal, vízteres kandallóval, vagy pelletkazánnal is.
7. Kérdés: Kérem tanácsát az alábbi problémára: Lakóépület fekvése É-i tájolású, hegy...
Válasz:
Kedves Dns!
Ha a helyszinen a napkollektorokat csak É-i irányba lehetne...